ballagemma bejegyzései

2013 - Népi játszóházi foglalkozásvezető 2015 OKJ Nemezkészítő 2016 Népi kismesterségek oktatója, nemezkészítő szakoktató

Tojásfestés növényekkel, növényi festékekkel

Idén szert tettem vidékről érkezett, válogatott, névre szóló tojásokra, nézzétek!

Kimentem a kertbe és kiástam megvastagodott Rubia gyökereket. Ez meleg narancsos-vörös színt ad a tojásoknak. Más festőanyagokat is lehet alkalmazni, lásd az alább.

A gyökereket megmostam, feldaraboltam, majd feltettem főni lassú tűzön 1 órára. Míg a festőlé főtt, addig kifújtam egy lyukon a tojásokat.

Tojás kifújása egy lyukas módszerrel

A kifújt tojások egy részét a leszűrt festőlébe helyeztem, másik részét szokásos módon viasszal írókáztam, majd a kihűlt festőlébe tettem pár órára.

Évekig a hagyományos mintákat alkalmaztam, majd ráéreztem a saját motívumomra. (Nem telik el Húsvét, hogy ne készítenék egy párat. Ez már hozzátartozik a szokásaimhoz.)

Ezután a megfestett tojásokat írókáztam, majd ezután savas lében marattam. Ezzel a két technikával játszva lehet nagyon érdekes hatásokat elérni, hogy egyedivé tegyük tojásainkat.

Rubiával festett tojások

S ím az elmúlt évek kísérletei céklával, hagymával, kurkumával, bársonyvirággal, menyecskeszemmel, kékberzsennyel.

Jó kísérletezést kívánok mindenkinek!

Húsvéti tojáskísérlet 2023

10 évvel ezelőtt a néprajzi órán hallottam: régi időkben a locsoló legény a kiszemelt lánytól kapott írott tojást 7 évig őrizte-szárította, s addigra a borostyánszerűvé vált magból jegyajándékot tudott készíteni a lánynak. A tojást 1 órán át kellett főzni, s utána írni. Kíváncsiságtól vezérelve több tojással próbát tettem: 1-2 éven belül némelyik megromlott, ezért meg kellett válni tőlük, ám 3 darab megmaradt. A közepük golyóként viselkedett, száraznak vélve 10 év után feltörtem. Sajnos még nem száradtak ki, késsel elvághatók 🙁. Kísérletem ezennel lezárom.

Húsvéti tojáskísérlet

Húsvéti tojások

Fogadjátok szeretettel ezt a két kezemmel készített sokszínű tojástálat. Sok év alatt készültek, s mindig újabbakkal kiegészültek. Kezdetekben volt a vegyi festék, majd a növényi. Van köztük 9 éves főtt tojás berzselve, karcolt, szalmarátétes, két-, majd egylyukún fújt, maratott, viaszolt, batikolt, ecsettel festett, hagyományos mintájú, szabadvonalas, amit a szívem-lelkem-kezem vezetett (igaz a vonalvezetésem nem biztos, de vállalom 🙂..

Késztetést éreztem, hogy így összerakjam őket, s ahogy ránéztem, olyan érzésem volt, mint mikor egy embercsoportra nézünk. Mindenki egy és mind egy 😉 békésen egymás mellett.

Mit hozott nekem 2020?

Az elmúlt héten többen is megkérdezték, hogy mivel telik az időm, hogy milyen hozománya volt az elmúlt időszaknak számomra. Igen, sok-sok minden történt, amire még egy évvel ezelőtt nem számítottunk. Hozott megtapasztalásokat, tanulást, elengedést, kényszer-szabadidőt.  Jöttek nehézségek, kihívások, hát próbáljuk belőle kihozni azt, ami tőlünk telik. Tegyük szebbé, jobbá a világunkat.

Leírtam pontokba összeszedve, amelyek a végén összekapcsolódnak, hisz minden mindennel összefügg ;). És nektek mit hozott? – írjatok róla Ti is, kíváncsian várom!

  • Család, egészség: köszönjük szépen, jól vagyunk. Így is maradjon! Hálásak vagyunk, hogy a megoldandók jól megoldódtak. Továbbra is tartottuk jó szokásunkat: sokat sétáltunk jó levegőn, hol a kertvárosban, hol az általunk kedvelt közeli helyeken: Naplás tónál, Nagytarcsán, no meg Szentendrén, Dobogókőn, Kisoroszin. Amikor tehettem, mentem úszni, mert az jó nekem testileg-lelkileg :). Hol uszodában, hol kis-vízben, hol nagy-vízben. A nyári hónapokban kéthetente vidékre mentem a testvéremékhez, hogy magamba szívjam a vidék-adta jó levegőt, szabadságot. Életemben először burgonyát vetettem, beles csirkét bontottam. Ősi búzából koszorú készült, ősszel az őrleményéből kenyeret sütöttünk, házi tejből sajtot készítettünk.  Élveztem a földdel való munkálkodást, a tanyasi udvart, a kiskacsák csipogását, a kecskék mekegését, a kakasok kukorékolását, a napfelkeltét, a naplementét.

   

Munka: a múlt év elején több foglalkozást sikeresen meg tudtam tartani, sőt még február végén írországi barátnőm is gyermekeivel el tudott jönni nemezelni. Ezután hosszú szünet következett. Felkérésre online lecke készítését bevállaltam, ám a személyes találkozásokat részesítem előnyben.

Augusztusban a Székesfehérvári Mesterségek ünnepén tartottam mesterségbemutatót, igazi felüdülés volt számomra emberekkel találkozni, beszélgetni. Nyár végén sikerült egy hétvégi növényi festős alkalmat összehozni, ahol fonalakat, selymeket is festettünk. Jelenleg egy-egy jelentkező magántanítványt fogadok a szabályok betartásával.  Egy számomra fontos mérföldkő: az intézkedéseknek megfelelőn beléptem az online számlaadók táborába, valamint a Felnőttképzési törvényeknek megfelelően engedélyeztettem a foglalkozásaimat. Vásárra nem tudtam vinni termékeimet, ezért Meska oldalamra, valamint  Waldorf bazár oldalakra töltöttem fel.

  • Tanulás: a tavasszal együtt jött az online világ, így több, egynapos elméleti képzésen részt vettem. A nyár folyamán sikerült egy gyógynövényes tanfolyamra is eljutnom, ami újból belelkesített.
  • Kézimunka: természetes anyagok és festések rajongójaként egy-két éve egyre jobban elkezdtem odafigyelni a környezetemben való szeméttermelésre, s ennek okán a hulladékmentesség jegyében elkezdtem ökozsákokat, meggymag párnácskákat varrni növényi festett anyagok, szabászati hulladék anyagok felhasználásával. Itt olvashatsz róla.  Nem vagyok egy nagy varrónő, de amit szeretnék, azt megvalósítom. Így kerültem be egy önkéntes szütyővarró csoportba, ahol én is varrtam zsákokat,  hogy  népszerűsítsük a használatukat.

Ecoprint eco-zsák    Ecoprint eco-zsák     Ökozsák

S lám a szabászati hulladék másra is jó volt: márciusban betört a vírus, nem lehetett maszkokat kapni, szükség volt rá, s én ajándék maszkokat varrtam ismerősöknek, ismerősök ismerőseinek és ismeretleneknek. 150 darabig meg sem álltam. Úgy éreztem, hogy ezzel tudtam hozzájárulni az akkori helyzethez. Mindeközben sok jó embert is megismerhettem.

Ökozsákok anyagai       

  • A ház, a műhely: 2-3 éve szisztematikusan szabadulunk meg számunkra felesleges dolgoktól, melyek adományboltba kerültek, vagy használt cikk oldalakon találtak új gazdára. Átalakult a házunk és a lakberendezések is. Utolsó pont volt a nemezműhelyem. Szeretek begyűjtögetni dolgokat, amik még majd biztos jók lesznek valamire… Évente 1-2 vásárra járok, s csak ide-oda pakolgattam a portékákat is. A soron következő adventi vásárra nem készítettem új darabokat, hanem gondoltam egyet, s összegyűjtöttem minden nemezemet, amit nem használtam, köztük olyanokat is, amelyek zsűriszámosak. Beáraztam őket, sőt akcióztam is, s mondhatom, hogy nem bántam meg, örülök, hogy ily módon új gazdára leltek. Nagyobb nemezeimet ismerőseim közt osztottam szét.  Egy a sok közül.  Ők örültek a nemeznek, én meg annak, hogy használatba kerülnek. Így kaptak egy-egy gemmás-nemez tárgyat. (Azt nem állítom, hogy egyszerű volt az elengedés, hisz minden darab a két kezemmel készült, sok idő, energia és gyapjú hozzáadásával.) Ezek után még a gyapjúfonalaknak, cérnáknak, hímzőcérnáknak, nemez- és gyapjúdaraboknak is kerestem megfelelő gazdát. Volt, aki patcwork nemeztáskát, fejfedőt készített ezekből  a maradékokból, más a gyerekfoglalkozásaira használta fel. No, azért ne gondoljátok, hogy mindent kiselejteztem, maradt még bőven így is. Így indultam neki 2020-nak. S májusban felhív egy ismerősöm, hogy sok mindentől szeretne megszabadulni és van egy farkasolója és egy kártolója. Rám gondolt, szeretné nekem adni. Tudjátok mióta vágyom egy kártolódobra? Mióta elkezdtem nemezelni. Repesett szívem-lelkem. Szóval most már van hely neki a műhelyben :))). Ősszel egy másik ismerősöm kezdett el selejtezni, Tőle népi használati tárgyakat, textileket kaptam. A tavasz hozott nekem még egy kényszerű-elengedést: rajtam kívül álló okból a telefonomról eltűnt az összes telefonszám 30 kivétellel :(.  Ennek biztos így kellett történni. Nem hívtam senkit, nem kezdtem el begyűjteni a számokat. Akik keresnek, azoknak elmentem a számait, s ez pont így van jól. Szóval: engedd el a régit, hogy helyet teremts az újnak!
  • Kert: akik ismertek, tudjátok, hogy imádom a virágokat, a kertet (2010-ben Kertvárosi szép kertek díjazottak lettünk.) Ám húsz évnyi kertészkedés után kezdett már “teherré” válni, sok volt, s ez zavart, éreztem, hogy ez így nem jó. Itt olvashattok a 2017-es kertemről. Ekkor mondta az egyik ismerősöm, hogy ő biztos mélymulcsozna. Azt sem tudtam akkor, hogy ez micsoda. Elkezdtem utánaolvasni, s ahogy belemélyedtem, jöttek az újabbnál újabb ismeretek. Eddig is igyekeztem bio módon gazdálkodni kertvárosi kis földünkön, de ez most új alternatívákat kínált. Így 2019-ben tanulhattam Baji Bélától permakultúrás kerttervezést, majd a Szent István Egyetem szervezésében is kiváló szakemberektől a  permakultúráról és a biokertészkedésről. Kaptam helyszíni szakmai segítséget, hogy miként tekintsek a kertre, merre érdemes elindulnom az átalakításban. Végül megszületett, hogy, mit és hogy alakítsak át a kertben, hogy könnyebb, élvezetesebb, a természettel harmonikusabb legyen a kertészkedésem. Ennek szellemében  már ősszel kertátalakításba fogtunk. Februárban már nagyon vártam, hogy megjelenjenek a génbank magjai, hogy elkezdhessek igazán minőségi magokból palántázni. Előző évekről összegyűjtött  virág- és festőnövény magjaimat elajándékoztam olyan ismerősöknek, akiktől csupán azt kértem, hogy ők is szaporítsák  és adják tovább. Márciusban megindultak a tavaszi munkák. Mivel férjemre is rászabadult több szabadidő, így tudott segíteni a nagyobb munkálatokban. Kikerült két felkopaszodott tuja a telek sarkából, majd a szomszéd kisházának falát rendbe téve elkezdtünk tavat ásni.

    Mindig is szerettem a vizet. Akváriumom volt, de a tó mindig le lett szavazva… No, most a permakultúrás tanulmányok után biztossá vált, hogy kell a tó! Koronás tónak neveztük el. Sikerült szépen betelepíteni növényekkel, lettek halak, béka, tavirózsa, jöttek a szitakötők. Igazi paradicsomi állapotok.

       

A tómederből kikerülő földből dombágyás lett, mellette mezítlábas park. Több virágkedvelő ismerőseimmel megindult a növény csere-bere és mindegyikünknek felvirágoztattuk a kertjét. Én magam előnyben részesítettem az erdőn-mezőn szabadon begyűjthető vadvirágokat. Így került hozzám egy erdei mályva, ami nyáron a kertem egyik színpompájává vált. Annyi, de annyi örömet hoztak ezek a mindennapjainkba!

       

A sokszínűség mellett törekedtem a fajtagazdaságra a kertben. Így lett idén a kertben a megszokott fűszer- és gyógynövények, festőnövények,  paradicsom-paprika-uborka mellett spárga, mángold, édesburgonya, burgonya, kukorica, sütőtök, cukkini, patisszon, padlizsán, cékla, paszternák, lilakáposzta, kelkáposzta, torma, zöldbab, csicsóka és még ki tudja mennyi minden. S tudjátok ha az ember gyereke kijut külföldre, mindig hoz valami ottanit. No, én Ciprusról fokhagymát hoztam.  El is duggattam ősszel, s tavaszra erőteljes fokhagymákká nőttek. Életem első fokhagyma füzérét elkészíthettem belőle. A fenti sárga virág pedig sárga pipacs, Görögországból hoztam a magját.

    

Közösségi oldalamon mindig megosztottam a fotókat, amiket begyűjtöttem a kertbe, ezzel is megmutatva, hogy egy kis pici kertből mennyi mindent lehet kihozni vegyszerek, gyári tápok nélkül. Volt, aki meghökkent, mikor meglátta a kertem, hogy csak ekkora…. Igen, ekkora, s mégis mennyi minden megterem odafigyeléssel, megfelelő tervezéssel, gondozással.

“Azt hisszük, hogy mi gondozzuk a kertünket, de valójában a kertünk gondoz minket.” Jenny Uglow

  • Konyha, háztartás: tavasztól kezdve folyamatosan adta a kert a retket, saláta-féléket, újhagymát, fűszernövényeket, amivel változatossá tudtam tenni az ételeket.

     

Idén először sikerült igazán finom kovászos kenyeret sütni, azóta is magam sütöm a kenyeret. Majd kaptam sok nyári almát, s felvetődött, hogy a régi öregek mit kezdtek a sok lehulló almával: ecetet készítettek, s ezt használták egész évben. Így rákerestem a készítésére, s nosza el is készült, s ősszel már én is ezzel tettem el savanyúságokat.

       

Barátainknál sok cseresznye, meggy termett, kaptunk bőven, így lekvárt főztem. Majd nálunk termett  sok őszibarack, paradicsom, abból mi tudtunk adni. Sok lekvárt főztem málnából, eperből, rebarbarából, őszibarackból, othellóból, birsből, szilvából, fügéből. Ősszel pedig a sokféle paradicsomból, zöldfűszerekből ketchup készült. A kertben termett sütőtök, mely decemberre sárgult be, s igazán finom csemege lett belőle. Saját savanyítással, birs alma hozzáadásával elkészítettem első savanyú káposztámat cserépedénybe, ebből készült a karácsonyi töltött káposzta a családnak.

     

  • Új családtag: 20 éves nimfa papagájunk mellé új családtag került. Lánykám már nagyon vágyott egy cicusra, így került hozzánk egy cicafiú, James. Elevenség, csupa szeretet. Fél szemem, fél fülem ott van, hogy mikor mit csinál, merre jár, mit rosszalkodik. Gyökeresen megváltoztatta az életünket. A lakást fokozatosan alakítjuk át macska-baráttá, s közben őt is nevelgetjük 😉

  • Digitális “elfoglaltságom”: pár évvel ezelőtt összeállítottam lányom családfáját, sok régi fotóval, dokumentummal kiegészítve. Népi játszóházvezetői dolgozatom témájaként is ebben az irányban indultam el. Éves munkaként tavasszal előkerült a családfa, családi történetekkel, riportokkal, művészi munkával tarkítva. Amiben tudtam, én is segítettem, majd késztetést érezve (Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors c. kötete nyomán) elkezdtem írni családtörténetünket sok-sok személyes történettel tarkítva. Téli estéimet így gép előtt töltve írom, mik felbukkannak a régmúltból, hogy így tovább tudjuk örökíteni az utókornak. Ősszel sikerült kirándulást tenni zalai nagyszüleim kis falucskájába, ami a népi gyökereimet adja. Még jobban tudatosította bennem, hogy milyen jelentőséggel bír, milyen erőt ad, ha ismerjük, tudjuk a régmúlt családi  történeteket.

 

Hosszúra nyúlt beszámolómat ezekkel a gondolatokkal zárom: igaz, hogy 2020 történései megváltoztatták a mindennapjainkat, de lehetőséget adtak arra is, hogy többet legyünk önmagunkban önmagunkkal, s találjunk olyan elfoglaltságokat, amikre egyébként a rohanó világunkban nem igen lett volna lehetőségünk. Lelassultunk. Én ezeket tettem, vagyis ennél még többet, de már így is bő lére eresztettem. Köszönöm, hogy elolvastad! Ha szívesen megosztanál pár gondolatot, hogy neked mit adott, kérlek írd le ide kommentbe.

ballagemma
ballagemma

 

 

 

 

 

 

Tulipánvarázs – virágtól a nemezig

Tulipánvarázs – virágtól a nemezig

Évek hosszú során sok-sok Tulipán megfordult a kertemben. Nyílik a Tulipán, jelzi hogy visszavonhatatlanul itt a tavasz! Sok-sok fajtája hetekig dísze a virágoskertnek. A napsugárra kinyílik, a sötétben becsukódik.

 

Szereti a társaságot, de egymagában sem fél:

  

Jöhet hó, eső, akkor is gyönyörű.

    

A Tulipán legősibb motívumaink közé tartozik. Magában hordozza a Napot, a fényt, az élet kezdetét, a megújulást.  Tulipánábrázolással sok helyütt találkozunk a magyar népművészetben is.

Pár éve azt vettem észre, hogy keresem-gyűjtöm a tulipános motívumokat, a tulipánformákat és minden, ami Tulipán. Árulkodó Tulipánok, hozzám közelálló tárgyak, talán sokan fel is ismeritek a forrását 😉 Összeszedtem egy csokorba, fogadjátok szeretettel. Ha Nektek is van valami, ami tulipános, küldjétek el és hozzáteszem a csokorhoz.

Agyagon

       

Textilen

    

Szoknyán, ékszeren, könyvön, könyvjelzőn és fán

    

Papíron és kenyéren

        

Isztambuli emlékként

    

Nemezeimen:

 

 

egy ismerős kislány neveként

és utcatáblán.

S ha mindez kevés, ím itt egy 20 éve üveg alá zárt tulipántermés, mely őrzi a sok-sok tulipánmagot.

S itt az üres hely, mely a Te Tulipánjaidra vár:

 

 

Márciusban tulipános táskák készültek a műhelyben. Ha szeretnél boldog tulajdonosa lenni, várom a visszajelzésed ballagemma@gmail.com címen.

#nemeztáska #tulipánmotivum #ballagemma #gemmanemezműhely

 

 

Emlékek, maszkok … Pamutból vagy nemezből?

Ha nem szeretnéd végigolvasni és csak a készítés menete érdekel, kattints ide, pdf letölthető formátum: arctakaro-ballagemma

Köszönet Turi Imrére ezért a gyönyörű masináért és köszönet Benkő Zsuzsanna barátnőmnek a textil anyagokért, amiből vidám szájtakarókat tudtam varrni sok-sok embernek.

Maszkok régen és ma

Március 25: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, a Nagymamám születésnapja.  Mindig emlegette, hogy a születésnapján (1918) kimentek az erdőbe Ibolyát szedni. Első nemezképem témája az Ibolya virágra esett.

Nemezvirág
Nemezkép

 

 

 

 

 

 

 

S azt is mondta, hogy a spanyolnátha idején született… A napokban ez az információ újból felszínre került,  s hozzájött a világhálóról ez a fotó is:

Forrás: (https://www.thetimes.co.uk/article/spanish-flu-v-coronavirus-how-the-times-reported-the-1918-pandemic-zn3rzztk9

Érdekes, ahogy visszarepített bő 100 évvel ezelőttre. Mama túlélte, 92 évig tartalmas életet élt. Nem gondoltuk volna, hogy miután elment, rá 10 évre újból előkerülnek a maszkok…. S most itt vagyunk. Kell maszk vagy sem? Ha emberek közt kell lenni, akár rövid ideig is, akkor igen, kell a maszk. Magunk és mások védelme érdekében.  Semminél mindegyik jobb. Lehet, hogy csak félórára kell felvenni, lehet hogy tovább. Ne legyen túl laza, se szoros, lehessen benne levegőt venni, a szemüveg ne párásodjon be stb. Orvosi, textil, extra szűrőbetétes stb. Szűrőknél a nem szőtt anyagot részesítik előnybe. S mi a nemez? Nem szőtt textil, mely hűt-fűt-szűr-szigetel stb. Ha nincs semmilyen maszkunk, akkor jöjjön a garbó, a kendő, a sál, vagy lehet textil maszk: egyrétegű, kétrétegű, szűrőbetétes, nemezbetétes vagy  nemez.  Így hát nekiálltam nemezelni. Mi kell hozzá? – gyapjú, szappan, víz. Na jó, kell hogy jól megtervezd, s némi nemezelő gyakorlat.

 

 

 

 

 

S hogy örömködjek is egy kicsit, összehúzó zsinór, mellyel öblösíthető – és mosoly, mely tetszés szerint bármelyik fele hordható ;).

Maszk készítése
Maszk készítése

Maszk nemezből
Maszk nemezből

 

 

 

 

 

 

Azt éreztem, hogy ezt túlbonyolítottam, egyet megcsináltam, de ebből elég. Kicsit vastag is lett, s hiába finom gyapjúból készült, mégis szúr :(.  S ekkor rám kacsintott ez az ötletet-adó alvómaszk, amit tavaly nemezeltünk kézműves foglalkozáson. Az ötlet: legyen nemezből, de egybe megnemezelve, s abból kivágom adott szabásminta alapján, s csak a gumit kell belefűzni. Legyen vékony, szellős, puha.

nemezmaszk

 

 

 

 

 

S ahogy én kitaláltam,  szakmázóknak egy kis infó: a belső oldala fehér 16 micronos extra finomszálú merino gyapjú viszkózzal, rá egy pamutgéz, s a külső kék-zöld gyapjú-viszkóz keverék, mely színt mindkét nem viselhet. Ha még kérdeznél, kérdezz bátran a ballagemma@gmail.com címen.

Vigyázz, ha gyapjúallergiád van! A maszkokat érdemes 1-2 csepp illóolajjal átitatni, s így sokkal komfortosabbá válik. Most már jöhet szabászolló, megkötő. Rajta hát!

Nemez maszk ballagemma
Nemez maszk

S ha vége van a bálnak, a járványnak? Átszabom szitakötőnek, nemezállatkának. Így lesz a bárány élő gyapjából újból állat, s ezáltal az élet körforgása körbeér… Vigyázzunk magunkra és egymásra!

Jó alkotást kívánok!

 

 

 

 

 

 

Játék a gyapjúval

Játék a gyapjúval – nemezjáték

Újabb felkérést kaptam: korona gyerekeknek. Legyen fiús is, lányos is.  Elővettem anyagaimat és variáltam velük. A hozzávaló eszközök is előkerültek: szappan, víz, vízforraló, spriccelő, fólia. Sablont készítettem, majd elkezdtem játszani 🙂

Szeretem a gyapjú finomságát, lágyságát, sokszínűségét.  Színátmeneteket képezve először a gyapjút tettem le, majd rá különféle selyemrostokat, rackarojtokat, amelyekkel érdekes effekt-hatásokat lehet elérni:

 

Gyapjú lerakása színátmenetesen
Gyapjú lerakása színátmenetesen

Szappan, víz, simogatás,  feltekerés, felvágás, gyúrás, s pár óra eltelte után  elkészült:

Nemezkorona       

Nemezkorona s nyomban a következőnek is nekiálltam, hiszen így kerek a világ:

    Nemezkorona

S ím elkészültek, igazi színkavalkáddal:

Köszönet a felkérésért!

Ha szeretnéd megtanulni, hogy készíts el egy marék gyapjúból nemeztárgyakat, itt válogathatsz a nemezfoglalkozásaim között. Napokon belül felkerülnek az őszi foglalkozások témái is. Szeretettel várom a tanulni vágyókat!

 

Műanyagmentes július

Öko-zsákok varrása

Tavasz óta terveztük az öko-zsákvarrás. nem jött össze. S jött a meghirdetett műanyagmentes július. Most valóban jó lenne, ha nekiállnánk – noszogatott lánykám. Nyaralás, munka, tábor…. Újabb varró-feladat is hozzáadódott: kaptunk sok meggymagot, varrjunk meggymag-párnát, ami sok mindenre nyújt gyógyírt.

A hozzávalókat már be is szereztük. S július végére megérkezett a várva-várt eső, s mi se bántuk, hogy nem mozdulunk ki. No jó, akkor álljunk neki.

Előkerültek a barátnőmtől kapott anyagok is, apró mintás anyagok arzenálja:

Ökozsákok anyagai

Terveztünk: legyen textillel megerősített. Húzózsinóros vagy csúszócsomós legyen az összehúzója? Variáltunk, szabtunk, varrtunk, s egyre jobban élveztük. A színek kavalkádja és a sok variáció lendületet adott. Előkerültek régi textilek is, s olyan jó látni, hogy kedvenc mintás anyagaim valami új tárgyban továbbélnek 🙂

Ökozsák

S ha már eco-t készítünk, hát előkerültek az évekkel ezelőtt ecoprintelt anyagaim: vászon- és selyem, finomabb és durvább anyag – attól függően, hogy kiflit vagy krumplit szeretnék beletenni.

Ecoprint eco-zsák Ecoprint eco-zsák Ecoprint eco-zsák

Végül sikerült a júliusi célkitűzés, elkészültek a zsákok. Tettünk egy újabb kis lépést a Természet megóvása érdekében. Most már mi is mehetünk a piacra, a boltba ezekkel a praktikus zsákocskákkal 🙂

Nálatok laknak-e állatok?

Madarak, bogarak és egyebek – egy darabka Természet a kertünkben – nálatok laknak-e állatok?

Budapest kertvárosi részén élünk egy forgalmas út mellett. Huszadik éve vagyunk gazdái a kertünknek, s igyekszünk élettel teli teret teremteni e zsebkendőnyi helyen. Törekszünk a vegyszerek teljes elhagyására. Saját készítésű madáretetőkkel, odúkkal csalogatjuk a madarakat. Fák, bokrok, sok-sok virág, sokszínűség. Főként hagyományos paraszti kertek virágait, erdőn-mezőn fellelhető növényeket, fűszer-, gyógy- és az utóbbi pár évben festőnövényeket telepítettem. Az elmúlt pár évben ismét lett veteményesünk is.

Tavasszal egy ismerősömnél járva kőbányai lakótelepi erkélyén rovarhotellel találkoztam. Elgondolkodtatott. Igen, akárhol is élünk, tudunk tenni a környezetünk védelme-, valamint a gyermekeink, unokáink jövője érdekében.

A rovarhotelhez való anyagokat már én is összegyűjtöttem, vár a megvalósításra. Biztos vagyok benne, hogy gyorsan jönnek a lakók. Az elmúlt időben növényeimet fotózva sorozatosan egy-egy kis virágpor-falót fedeztem fel a képeken megbújva. Átszerkesztettem a képeket, kiemelve a bogarakat. Ezután már tudatosan is kerestem Őket. Végül kiegészítettem ezt az összeállítást az évek alatt lencsevégre kapott érdekességekkel. Igen, a városban is lehet pezsgőbb rovar-életet teremteni, csak egy kicsit oda kell figyelni, hogy teremtsük meg nekik a szükséges feltételeket – s Ők ezt hatványozottan meghálálják :).

Fogadjátok szeretettel az összeállítást:

 

        

Nemezodu

 

          

   

    

Agyagozott madáritató és agyagsün, aki épp összefut a modelljével 🙂

 

 

Levendulaságok

Hogy férkőzött be a Levendula az életembe?

Évek óta egyre közelebbi barátságba kerülök vele. Először a kertbe ültettem. Lett kisvirágú, nagyvirágú, tömzsi, magas, sötétlila, fehér.

Levendulavirág
Levendulavirág

Nőttek, egyre nagyobbak lettek. Metszettem, kötöztem, támasztottam őket.

Csokrot kötöttem, majd tüllzacskóba került a szekrénybe. Megtanultam buzogányt kötni. Tán ez vált be a legjobban. Mutatós, s belsejében őrzi az apró virágait, nem potyogtatja szét.

Fűszernövény-koszorút kötöttem. Így tetszés szerint lehet belőle felhasználni a tél közeledtével.

Aztán jött a sok gyapjú: molyok ellen tettem közéjük. S levendula-szappant.

Egyre divatosabb lett a Levendula. Sajtkészítő foglalkozáson voltam. S képzeljétek, levendulás sajt készült. Isteni finom. Pikáns, ínycsiklandozó. Azóta már többször is készítettem.

Szlovákiában járva fémdobozos, levendulás sört ittam. S jött a szörp, a lekvár. Tisztán és keverve.

Csúnya, kínzó szúnyogcsípés? -, s rá a gyógyír a levendula olaj. Átütő illata leghatékonyabb, ha tenyeredbe cseppentve, összedörzsölve, kezeiddel kúpot formálva az orrod elé helyezed. Nyugtat, kikapcsol, harmonizál, elvarázsol.

Tavaly a Balatonnál járva azt vettem észre, hogy a lehető legtöbb utcai frontot Levendulával telepítették be. Amerre jártam, egy-egy virágot a tenyerembe morzsolva szívtam magamba az illatát.

Egyik ügyes tanítványom levendulavirágos nemeztáskát készített magának:

Levendulás nemeztáska
Nemeztáska

Idén úgy alakult, hogy június elején Tihanyban pihentünk pár napot. S itt a kihagyhatatlan lehetőség: látogassunk ültetvényt. Még csak épp hogy kezdett kékülni-lilulni, de annyira élveztem.

Amerre csak körbenéztem, mindenhol virít. Levendula levendula hátán.

Természetesen gyűjtöttem belőle lila metszőollóval, s csokorba kötve már szárad a teraszon.

  A telepített boltocskában minden, ami e lila-csodáról szól.

                                

S ha már ilyen is van, akkor kóstoljunk meg egy krémest, s párunk jutalma legyen egy apátsági sör – mindkettőt azonos ízesítéssel 😉

    

A lepotyogott virágok pedig mennek kedvenc tea-keverékembe. Évről évre egyre jobban  szeretem a Levendulát!

Terveim közt szerepel, hogy még megyek, fotózok, buzogányt és táskát készítek. Van kedved velem tartani?