A nemez : az élő állatról levágott szőr (birkagyapjú, teve-, alpakka-, angóraszőr, de még az emberi haj is!) nyomás, simogatás, gyúrás és nedvesség hatására erős anyaggá, nemezzé áll össze. Ha nagyító alatt megvizsgálunk egy szálat, akkor pikkelyeket láthatunk a felületükön, melyek nedvesség hatására szétnyílnak, s a simogatás, gyúrás hatására összekapaszkodnak. Ezt a folyamatot még segíthetjük, ha lúgos- vagy savas irányba elvisszük a folyamatot. Eközben a pihe-puha gyapjú szétszakíthatatlan nemezzé áll össze, melyet már honfoglaló őseink is alkalmaztak (lsd. nemezsátor, nemeztakaró, süveg).

Gyári körülmények között is készülhet ez az anyag, ám ekkor nem nemeznek, hanem filcnek nevezzük.

Egy másik eljárás is létezik, amikor a gyapjút száraz állapotban, speciális tűk, nemezelőtűk segítségével dolgoznak össze. Ezzel az eljárással előnemez lapokat, figurákat, finom rajzolatú mintákat lehet készíteni, amit végül szappanos-vizes eljárással dolgoznak össze nemezzé. Ha nem kap vizet, akkor az tűnemezelés.

Élő állat szőre nemezelhető, s ezáltal egy élő, lélegző, jó nedvszívó és  szigetelő anyagot kapunk. Különféle használati tárgyak, ruházati darabok, gyermekjátékok stb. készítésére alkalmas (kalap, táska, csizma, papucs, mellény). A durvább, vastagabb szálú gyapjút (racka, cigája, cikta) a nagy kopásállósága miatt a padlónemezekhez, csizmákhoz használjuk,

míg a finom szálú ausztrál merinó gyapjút – sok esetben még hernyóselyemmel is kombinálva – olyan ruhadarabokhoz, ékszerekhez használjuk, mely a bőrrel közvetlen érintkezik, s puha érzést biztosít.

A gyapjú fő ellensége a moly. A moly akkor támadja meg a gyapjú holmikat, ha háborítatlan, sötét helyre (pl. szekrény mélyére) tesszük. A tárgyainkat ha használjuk, mozgatjuk, világos helyen tartjuk, időnként átvizsgáljuk, tisztítás, frissítés gyanánt 2-3 évente átgyúrjuk, úgy  a moly messzire elkerüli.

Copyright ©2018 Ballagemma Minden jog fenntartva!